Család - és rendszerállítás

"A Valóság Gyógyít."

Hellinger

A német származású Bert Hellinger, katolikus papként kezdte pályafutását a dél - afrikai zulu törzsnél. Amellett, hogy megtanulta nyelvüket, figyelemmel követte törzsi szertartásaikat is. Ha a közösségben valaki megbetegedett, az egész klánt gyógyították. A gyógyítás során óriási jelentősége volt az ősök tiszteletének, a velük való kapcsolódásnak, ami elemi erővel hatott Hellingerre. Otthagyva az egyházi rendet, kutatott, tanult, és végül kidolgozta a mai családállítás módszerét, ami gyakorlatilag a samanisztikus gyógyítási kultúra modernizált változata. Nincs új a nap alatt. :-) Ez a módszer is egyfajta újragondolása annak, ami hozzáférhető a kollektívban és új köntösben hathat a ma élő családok életterében.

Gyakorta hallani a Mező kifejezést, de mi a csuda lehet ez?

Ha úgy tetszik, az egész világ tudatossága és tudattalanja egybegyűlik egy kupolába, és onnan visszasugárzik. Ezt kollektívnak, morfogenetikus mezőnek is szoktuk hívni. Itt helyet kapnak érzelmeink, félelmeink, gondolataink, cselekedeteink, álmaink és mindaz, amit egy emberöltő alatt megtapasztalunk, megtanulunk, megélünk. Mint egy szuperszámítógép, úgy menti egyéni fájlunkat ez az energetikai háló, amelyben minden tér-időn túlmutató információ jelen van és lehívható.

De vannak kisebb mezők is, mint a családoké, a munkahelyi csapatoké, iskolai osztályoké, vagy bármilyen közösségé. 

A családállításban, a családokra koncentrálunk első sorban. 7 generációnyi, 254 ős és itt még csak a szülőknél és azok szüleinél tartunk. Mennyi élet, mennyi trauma, mennyi boldogság, hitrendszer, megküzdési stratégia, ami mind hat ránk! A családmezőben mindenki lenyomata ott van és minden dolog is, ami vele történt. 

Hellinger megfigyelte, hogy a mezőben törvényszerűségek uralkodnak. Ha a törvények bármelyike sérül, az generációkra kihathat a család tagjaira. A mező kiegyenlítésre törekszik, ezért megismétli önmagát, ami azt jelenti, hogy ha a korábbi generációban történt trauma, sérülés, törvényszegés nem került korrekcióra, ugyanaz a jelenség újból fel fog bukkanni egy következő generációban élő családtag életében, és tovább öröklődik, amíg nem oldódik meg. A mező önmagában nem tudja a keletkező hibákat "kijavítani" vagy helyreállítani a rendet, az egyik alap törvényszerűsége ugyanis az ismétlés. Az, ami már egyszer megtörtént, hajlamos megismételni önmagát. 

Láthatjuk akár saját felmenőink esetében is. Ismétlődhetnek pl. öngyilkosságok, függőségek, erőszak, betegségek, pénztelenség, rossz házasságba való beleragadás, ugyanolyan férjet/feleséget választunk, mint anyánk, nagyanyánk, apánk, nagyapánk. 

Az egyik legcsodálatosabb módszer van a kezünkben ahhoz, hogy ebből a kényszersorsból kilépjünk, mert felismerhetjük általa: bár a múlt ismételheti önmagát, mégis VAN választásunk. Tudatossá téve a tudattalanban futó mechanizmusokat, helyreállítva a rendet, kiegyensúlyozva energetikailag a mezőt, reményt kapunk az újra. Ezzel nem csak magunkat tudjuk gyógyítani, de családfánkat is felfelé, valamint lefelé is.   

Sőt. Ha nagyobb léptékben gondolkodunk, amint látjuk; mi azon túl, hogy a családunk rendszerének része vagyunk, egyben a világ kollektív, közös tudatának részesei és hozzájárulói is. Tapasztaljuk, hogy az emberiség a történelmében ismétli önmagát, mert a kollektívben is jelenlévő mintázatok hatnak a földi létre. És amit mi felküldünk, az hat vissza ránk is. Viszont, ha az emberek változnak, vagyis új impulzust kap a mező, a kollektív, ha másként tesznek az emberek, mint eddig, ha sikerül a gyógyulást és önmunkát választani és ennek mentén haladni, és a változás mellett letenni a voksukat, akkor az egész világ megváltozik. De ez csak így megy. Egyenként, mindenki a saját kezébe veszi az életét, a traumáit és gyógyul. Így már nem állja meg a helyét az a kifogás, hogy de én mit tehetek a világ jobb sorsáért egyesegyedül? Mindent. Minden rajtad áll. Így áll össze a tézis, hogy minden cseppje az óceánnak fontos, mert ez lesz az egész. És minden csepp hozzátesz ahhoz, ami Van.